Béren kívüli juttatások, kedvezményes adózással összesen 30,94%

500.000

milyen időszakra adható

adóteher

meleg étkezés támogatása munkáltató telephelyén működő étkezdében

12500

havonta

30,94%

hideg étel vásárlása

5000

havonta

30,94%

szálláshely szolgáltatásra

225000

évente

30,94%

vendéglátóhelyi étkezésre

150000

évente

30,94%

szabadidő eltöltésére, rekreációra

75000

évente

30,94%

iskolakezdési támogatás

minimálbér 30%

évente

30,94%

helyi közlekedési bérlet

30%

havonta

30,94%

önkéntes nyugdíjpénztár

50%

havonta

30,94%

önkéntes egészségpénztár

30%

havonta

30,94%

Adómentes juttatások

kockázati biztosítás

korlátlanul

évente

0

sportesemény belépőjegy

50.000

évente

0

A három francia, étkezési utalványt forgalmazó cég helyett egyetlen állami cég kezébe kerülhet a béren kívüli juttatások piaca Magyarországon a Népszabadság információi szerint .

Januártól egybeolvadt a hideg- és a melegétel-utalvány rendszere, és nyáron megjelent a SZÉP-kártya, amely az üdülési csekket váltja fel, vagyis teszi elektronikus alapúvá. A két dolog összefügg, ugyanis az immár csak nevében pihenőkártya valójában a cafeteria-rendszer reformjának első eleme – írja alap.Adu ásza: arra január elsejétől a cafeteria-keretükről rendelkező munkavállalók már nemcsak az üdülési támogatást kérhetik, hanem az étkezési utalványuk összegét is. A nemzetgazdasági miniszter múlt heti bejelentése szerint a szálláshely-szolgáltatásra kedvezményes adózással adható éves keret 225 ezer forint lesz és 75 ezer forint a szabadidős programokra, egészségmegőrzésre, rekreációs szolgáltatások díjára fordítható összeg.

Újdonság, hogy egy év után újra különválik a hideg és a meleg étkezés támogatásának fogalma, sőt formája is. A kormánydöntésre váró munkaanyag szerint ugyanis vagy lesz egy alacsony összegű, havi öt–nyolcezer forintos hidegétel-utalvány, amelyet két-három év után kivezetnének a rendszerből, addig azonban egyetlen állami cég adhatja ki, vagy már január elsejétől megszűnik a hideg étkezés támogatásának adójogi kedvezménye.

A plasztikkártyára utalható meleg étkezési támogatás ellen szól, hogy arra, vagyis annak elfogadására a következő három hónapban nem tudnak felkészülni az összes munkahelyi étkezdében. Jelenleg kétmillió munkavállaló kap étkezési utalványt, az áttérés nehézségeire az előterjesztés is utal. A SZÉP-kártyát a szállásadók ugyan nemcsak terminálon, hanem interneten és telefonközponton keresztül is el tudják fogadni, de a büfékben, menzákon, munkahelyi étkezdékben ennek kivitelezése nehézkes és lassú, ráadásul a sok ezer szükséges terminál beszerzése sem két-három hónap. Mivel ezt, vagyis a meleg étkezés kártyásítását a tervezet mindkét változata tartalmazza, a változtatás ezen része szinte biztosra vehető.

Nem úgy a hidegétel-utalvány sorsa, amiért a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete máris szót emelt. Interneten is közzétett levelük szerint „az étkezés utalványok formájában történő támogatása” sokoldalúbb és egyszerűbb, nem mellesleg rendkívül népszerű. Ha a plasztikkártyára tölthető csak fel a meleg étkezési támogatás, azt csak úgy tartják elfogadhatónak, ha legalább a hidegételutalvány megmarad papír formában. A Nemzetgazdasági Minisztériumban készült munkaanyagban a cafeteria-reform új elemeként feltűnik a lakbértámogatás, aminek összege az igazolt lakbér ötven százaléka lehetne, de havonta legfeljebb húszezer forint. Nincs veszélyben a magánszemélyek iskolai rendszerű képzésének támogatása éves szinten a minimálbér két és félszereséig. Ennek megtartását javasolja az előterjesztés.

A Népszabadság szerint a multifunkcionálissá, vagyis klasszikus cafeteria-kártyává formálódó SZÉP-kártya ugyanakkor az egészségpénztári kártyákkal, pontosabban az adómentes egészségpénztári szolgáltatások körével kialakult átfedése miatt máris az utóbbiak szűkítését gerjeszti. A javaslat szerint SZÉP-kártyával lehet majd rekreációs szolgáltatásokért fizetni, az egészségpénztárak viszont kifejezetten és kizárólag az egészségügyi szolgáltatásokra adnának csak fedezetet. A tervezetről várhatóan napokon belül tárgyal a kormány.

Forrás: www.privatbankar.hu

Elsősorban a kibocsátó bankok nyerhetnek a   kiszivárogtatott új cafeteriarendszerrel. Az, hogy elektronikus   kártyával működne a rendszer, ez hihetetlen mennyiségű kártya   legyártását és kibocsátását jelenti, nem beszélve a kártyaleolvasó   gépekről. Ha ezt jövőre akarják bevezetni, aggasztóan rövid a hátralévő   idő – mondta Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke a Klubrádióban annak   kapcsán, hogy a kormányzati tervek szerint megszűnik a cafeteria mostani   formája.

“A munkavállalók számára az a fontos, hogy a juttatást   kényelmesen, egyszerűen igénybe tudják venni. Kérdés, hogyan tudnak majd   étkezni a dolgozók, és megmarad-e a hidegétel-utalvány. Az ország   jelentős részében ugyanis nincs lehetőség arra, hogy a munkavállaló   melegétel-utalványt vegyen igénybe. Sokan (pl. építkezéseken dolgozók)   ennek köszönhetően tudtak idáig enni. Ha ezt megszüntetnék, akkor ez   nagyon sok embert hátrányosan érintene” – hangsúlyozta Pataki Péter a Klubrádióban.

Ami a sajtóban megjelent, az egy kormányzat elé készülő   cafeteria-tervezet, ami akkor lesz végleges, ha a kormány valóban   tárgyalja. Bár az utóbbi tapasztalatok szerint a kiszivárogtatásokból   végül törvény születik – tette hozzá az MSZOSZ elnöke.

A Népszabadság szombaton arról írt,   hogy “reformnak álcázva államosítani készül a cafeteriarendszert” a   kormány. A lap birtokába jutott tervezet szerint jövőre kikerül a béren   kívüli juttatások rendszeréből a hidegétel-utalvány, vagy havi   öt–nyolcezer forintra csökkentve egyetlen állami cégtől megrendelhető   utalvány váltja fel. Mindeközben az éves szinten 150 ezer forintig   támogatható meleg étkezésért csak a bankkártyához hasonló SZÉP-kártyával   lehet majd fizetni.

Nem lesz benne a cafeteriakörben az internetszolgáltatás, lesz   viszont lakbértámogatás havonta maximum húszezer forint értékben.   Felülvizsgálják az egészségpénztári szolgáltatásokat is a rekreációs   kerettel bővített SZÉP-kártya miatt. Bármely javaslat mellett döntsenek   is, a következmény az lesz, hogy a három francia, étkezési utalványt   forgalmazó cég helyett egyetlen állami cég kezébe kerül ez a piac   Magyarországon – írta a lap.

Forrás: HVG.hu

Joó Gabriella, a KPMG szenior menedzserének jegyzete.

A jövő évtől várhatóan növekszik majd a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) népszerűsége, hiszen a tervek szerint nemcsak a kedvezményes adózás mellett adható keretösszeg nő, de valószínűleg a munkavállalók is nagyobb szabadságot kapnak a keretösszeg felhasználásában.

A munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója idén a SZÉP Kártyáról szóló kormányrendeletben felsorolt szolgáltatásokat (éttermi és mozgó vendéglátás, belföldi utazásszervezés, szabadidős tevékenység) csak szálláshely-szolgáltatással együtt vehetik igénybe. Jövő év január elsejétől azonban várhatóan a SZÉP Kártya szálláshely-szolgáltatás igénybevételétől függetlenül úgynevezett meleg étkezésre, valamint szabadidős és egészségmegőrző célokra is felhasználható. Az elképzelések szerint a kártyához három elkülönült számla tartozik majd, így a munkavállaló eldöntheti, hogy a meghatározott keretösszegig milyen felosztásban kéri a juttatást.

Az idei, évi 300 ezer forint keretösszeg jövőre várhatóan 450 ezer forintra nő, a szálláshely-szolgáltatásra 225 ezer forint, meleg étkezésre 150 ezer forint, szabadidős és egészségmegőrző célra 75 ezer forint áll majd rendelkezésre. Kérdés azonban, hogy az emelt keretösszeget milyen mértékben használják majd ki a munkáltatók.

A juttatás adózása kedvező, a jelenlegi adójogszabályok értelmében az adó alapja a jövedelem 1,19-szorosa, az adó mértéke 16 százalék, melynek megfizetése a kifizetőt terheli. A juttatások után nem kell tb-t vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni, így a fizetendő tényleges közteher 19,04 százalék. Amennyiben jövőre ezen a területen is megszűnik a fél szuperbruttó szorzó – ahogy a nemzetgazdasági miniszter ezt sajtótájékoztatóján néhány nappal ezelőtt bejelentette -, akkor a tényleges adóteher 16 százalék lesz.

Tekintve hogy a 2011. szeptember 30-a után juttatott üdülési csekk kikerül a kedvezményesen adózó juttatások köréből, szerepét fokozatosan a SZÉP Kártya fogja betölteni. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy az üdülési csekkeket a dolgozók legkésőbb szeptember 30-án megkapják. Az október elsejétől juttatott csekkek adóterhe ugyanis megnő, a juttatás után mind szja-t, mind pedig tb-járulékokat fizetni kell majd. A munkavállalóknak juttatott csekkek munkaviszonyból származó jövedelemként, a hozzátartozónak juttatott csekkek pedig úgynevezett egyéb jövedelemként lesznek adókötelesek.

Várhatóan januártól nemcsak a SZÉP Kártya elfogadóhelyeinek köre bővül, hanem a SZÉP Kártyát igénylők köre is. Valószínűleg azok a kisebb jövedelműek is igényelnek majd SZÉP Kártyát, akik egyébként nem engedhetik meg maguknak, hogy cafeteriakeretük bizonyos részét szállásra költsék.

Bár a SZÉP Kártya idén még nem futott be, szélesebb körű elterjedését segítheti az is, hogy az elektronikus kártya számos előnnyel rendelkezik a papíralapú csekkel szemben. A kártya forgalma internetes oldalon ellenőrizhető, közeli hozzátartozó részére pedig társkártyát lehet igényelni. A kártya elvesztésekor a számlán lévő összeg megmarad, használata során pedig nem merül fel az a probléma, ami a csekkek esetében, hogy a fizetendő összegből nem adnak vissza.

Fontos szempont továbbá, hogy a kártya adminisztrációja és költsége jóval kisebb, mint a papíralapú csekkeké. Remélhetőleg az elektronikus kártyák alkalmazásával visszaszorulnak az üdülési csekkek esetében alkalmazott visszaélések is (adás-vételek, beváltáskor/számlaadáskor alkalmazott visszaélések).

Forrás: www.napi.hu

A kkv-k 61 százaléka a következő egy évben előre láthatóan beépíti bérezési rendszerébe a béren kívüli juttatásokat – derül ki a K&H kkv-k körében elvégzett kutatásából. Ez az arány egyelőre jóval elmarad a 2008-ban tapasztalt csúcstól, amikor is a kiscégek vezetőinek 80 százaléka számolt a béren kívüli juttatások valamilyen formájával, ugyanakkor a mostani eredmény 2 százalékpontos növekedést mutat az előző negyedéves eredményekhez képest.

A cégmérettel arányosan a béren kívüli juttatások aránya is egyértelműen növekszik, hiszen míg a 100 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások 54%-a nyújt valamilyen cafeteria juttatást, addig a kisvállalkozások esetében 67%, a középvállalkozásoknál 71% ez az arány.

Minden harmadik kkv ad közlekedési hozzájárulást
Fotó: sxc

Leginkább ételhez juttatnak minket

A legnépszerűbb ilyen típusú juttatási forma továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a vállalkozások 43 százaléka tervez alkalmazni a következő egy év során. Ezt követi a közlekedési hozzájárulás (29%), ugyanakkor az üdülési csekkel továbbra is a vállalkozások 16 százaléka számol, habár október 1-gyel megszűnik a juttatási forma kedvezményes adózása, és mint bérjövedelem kell utána adót fizetni.

Az elmúlt negyedévhez képest fontos változás, hogy megállt a befektetési típusú juttatások csökkenő tendenciája: míg az egészségpénztárt választó kkv-k arányát tekintve csupán stagnálásról beszélhetünk, a cafeteria keretében nyújtott életbiztosítást, illetve önkéntes nyugdíjpénztárt alkalmazni kívánó vállalkozások aránya emelkedést mutat. (Cafeteriával az iskolakezdés is megkönnyíthető.)

Mi a helyzet a SZÉP kártyával?

A már jelenleg is elérhető Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban a kkv vezetők részéről egyelőre kivárás figyelhető meg, hiszen csupán 1 százalékuk jelezte, hogy a következő egy évben alkalmazni kívánják a legújabb cafeteria elemet. „A SZÉP Kártya elterjedését segítheti az a napokban bejelentett kormányjavaslat, amely szerint 2012. január 1-jétől a kártya felhasználhatósága az eddigiekhez képes kibővül meleg étkezés, valamint szabadidős és egészségmegőrző szolgáltatás igénybevételének lehetőségével. Hamarosan a K&H is belép a SZÉP Kártya kibocsátók és elfogadók sorába, a kártya széleskörű alkalmazására azonban a jövő évi cafeteria-keret összetételének meghatározásakor, tehát január-február környékén lehet majd pontosabb adatot mondani” – tájékoztatottNémeth László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) szakmai álláspontja szerint rendkívül szerények a Széchenyi Pihenőkártya értékesítésének beindítása óta eltelt két hónap eredményei. Az OTP augusztus végi sajtótájékoztatóján azt közölte: az OTP Széchenyi Pihenőkártya alig két hónapos működése alatt több mint 600 elfogadóhellyel kötöttek partneri szerződést, eddig több mint 100 munkáltató hozzávetőleg 700 kártyát osztott ki a dolgozók között. “A hazai idegenforgalom szolgáltatói, és így különösen a kereskedelmi szálláshelyek – közöttük a szállodák – üzemeltetői számára ezek a hírek azért nyugtalanítóak, mert az elmúlt években a hazai vendégek forgalma rendkívül dinamikusan nőtt, ami alapvetően az üdülési csekk fokozatosan erősödő népszerűségének, elterjedésének volt köszönhető” – írta a szövetség.

A kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetői attól tartanak, hogy az üdülési csekk túl korai kivezetése, és az azt felváltó SZÉP-kártya az adatok szerinti lassú elterjedése negatívan hat – a 2008-2010 közötti pénzügyi és gazdasági válság miatt – egyébként is súlyos forgalmi visszaesés következményeivel szembesülő turizmusra. “Okvetlenül fontosnak tartanánk, ha a SZÉP-kártya elterjedéséig – véleményünk szerint – legalább 2012. december 31-ig – megmaradna az üdülési csekkek adókedvezménye is, azaz a két cafeteria eszköz együttesen szolgálná a turizmusunk számára elengedhetetlen belföldi kereslet fejlődését” – áll az MSZÉSZ állásfoglalásában.

Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a kártya bevezetése megfelelő ütemben halad és arra számítanak, hogy a következő hónapokban a kártyát választók száma jelentősen nőni fog. A tárca közleménye emlékeztet, hogy a SZÉP Kártya 2011-ben új termékként lépett a piacra, idén még az üdülési csekk a fő eszköz a pihenési célú dolgozói juttatásokban. 2012-ben a SZÉP Kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon. A 2011. szeptember 30. után juttatott üdülési csekkek adókedvezménye megszűnik, de a korábban juttatott üdülési csekkek még egy évig, tehát legkésőbb 2012. szeptember 30-ig felhasználhatóak. 2013-ban már csak a SZÉP Kártya lesz a piacon.

A Széchenyi Pihenő Kártyát…

…a munkáltatók évi 300 ezer forint értékben adhatják a munkavállalóknak járulékmentesen, kedvező adózással.

Fontos tudnivaló, hogy a 300 ezer forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa, a munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.

A Széchenyi Pihenő Kártyával a következő szolgáltatásokat lehet igénybe venni: szálláshely-szolgáltatás, éttermi vendéglátás, fürdőszolgáltatások, betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások, múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők, természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői, az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag, testedzési szolgáltatások, verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai.

Gondok a szabályozásban

Aszemélyi jövedelemadóról szóló törvény a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak, és a társaság személyesen közreműködő tagja is munkavállalónak tekintendő – hívja fel a figyelmet Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő. Tehát az étkezési utalványt, helyi bérletet, iskolakezdési támogatást, internetet, Széchenyi Pihenő Kártyát, – és október 1-jéig – az üdülési csekket az a személyesen munkát végző tulajdonos is kaphatja 19,04 százalék szja-val és járulékmentesen, akinek nincs munkaszerződése a cégével. Más a helyzet azonban az önkéntes pénztári befizetésekkel.

- Bár az Szja törvény nem korlátozza, hogy az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári, valamint az önkéntes és foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást is a munkavállalókkal azonos feltételek mellett kaphassák a cégüktől, a pénztárakról szóló törvények közbeszólnak. Ezek szerint ugyanis a munkáltatói/foglalkoztatói tagdíj hozzájárulás csak a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszony esetére értelmezhető – mutat rá Puskelyné Király Ágnes.

A bérkommandó ellen is jó

Noha az év elején elhatározott bérkommandó felállításának tervéről egy időre letett a kormány, vélhetőleg a munkaügyi és adóellenőrzések során továbbra is vizsgálni fogják az illetékes szervek, hogy miként reagáltak az idei adóváltozásokra a munkaadók. „Amennyiben a nettó bér fogalmát a pénzen kívüli egyéb juttatásokra is kiterjesztjük, akkor megfelelő bérezési és cafetéria rendszer kialakításával alacsony költségen meg lehet felelni a hivatalok elvárásainak” – hangsúlyozza ifj. Semerédy Péter, az OPTISOFT elnök-vezérigazgatója.

Amennyiben egy vállalat még nem optimalizálta humánerőköltségeit, például nem vezetett be cafetéria-rendszert, nem fizetett a munkavállalók egészségpénztári számlájára, nem járult hozzá étkezésükhöz vagy közlekedésükhöz, akkor már a nulláról kiépített rendszer is jó eséllyel bruttó bérköltségcsökkenést eredményez a munkáltatónál, miközben a dolgozók nettó magasabb összértékhez jutnak – világít rá Semerédy a váltás előnyeire. További megtakarítást hozhat, ha kártyás megoldáson – mint pl. a multy-pay – alapul a dolgozói plusz juttatások rendszere. Az OPTISOFT kalkulációja szerint az utalványon biztosított béren kívüli juttatásokkal szemben a kártyán vezetett dolgozói csomagok mintegy 70 százalékkal olcsóbban fenntarthatóak.

Csökkenés

Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos cafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett – közölte a Nexon Kft. A csökkenés oka a szakértők szerint a koncentráltabb költségerőforrás gazdálkodás. Több esetben is előfordult, hogy a cafeteria keretet év közben visszavették, így a munkáltató legalább megtartotta a munkaerőt. Az öt legnépszerűbb kafetéria elem – az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár – a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető.

Forrás: Piac és Profit Cégblog